A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája, Magyarország első nemzeti parkja (1973) és UNESCO-világörökségi kultúrtáj.
Hogyan született a puszta?
Sokan azt hiszik, a hortobágyi puszta ősi, érintetlen táj. Valójában kultúrtáj: kialakulásában a természeti adottságok és az emberi tevékenység egyaránt szerepet játszott. A szikes talaj, a Tisza egykori árterének lecsapolása és az évszázados külterjes állattartás együtt formálta azzá a fátlan, füves síksággá, amelyet ma ismerünk.
A táj jellegzetessége a szik: a sós, lúgos talaj, amelyen csak különleges, sótűrő növények élnek meg. Nyári forróságban itt jelenik meg a délibáb, a fénytörés okozta látványos légköri jelenség, amely a magyar puszta egyik romantikus jelképévé vált.
Pásztorok és ősi állatfajták
A Hortobágy a magyar pásztorkultúra élő múzeuma. A csikósok, gulyások és juhászok hagyománya, viselete és eszközei évszázadokon át öröklődtek. A pusztán ma is legelnek a tájhoz kötődő ősi magyar állatfajták: a hatalmas szarvú magyar szürkemarha és a csavart szarvú racka juh.
Ezeknek az őshonos fajtáknak a megőrzése nemcsak hagyományápolás, hanem genetikai érték is: ellenálló, igénytelen állatok, amelyek a szélsőséges pusztai körülményekhez tökéletesen alkalmazkodtak.
A Kilenclyukú híd és a madárvonulás
A táj egyik jelképe a Kilenclyukú híd, a történelmi Magyarország leghosszabb kőből épült közúti hídja, amely a Hortobágy folyón ível át. A közelében álló hortobágyi csárda a régi pásztorvilág hangulatát idézi.
A Hortobágy nemzetközi jelentőségű madárparadicsom is. Ősszel tízezrével pihennek meg itt a vonuló darvak, és a sekély szikes tavak számos ritka madárfajnak adnak otthont. Mindezért a terület 1973-ban Magyarország első nemzeti parkja, 1999-ben pedig — kultúrtájként — az UNESCO világörökség része lett.
Gyakran ismételt kérdések
Miért világörökség a Hortobágy?
Mert kultúrtájként a természeti adottságok és a több évszázados, fenntartható pásztorkodás egyedülálló együttélését őrzi. Ezért került fel 1999-ben az UNESCO világörökségi listájára.
Mi a délibáb?
A puszta forró levegőrétegeiben fellépő fénytörés okozta optikai jelenség, amely távoli tárgyak vagy víztükör látszatát kelti. A Hortobágy egyik jellegzetessége.
Gyakorló kérdések a témához
Valódi kérdések a Műveltség+ kérdésbankjából — fedd fel a megoldást, és olvasd el a magyarázatot.
Milyen típusú tó a Hortobágyi halastó-rendszer?
- A.Természetes tó
- B.Vulkáni krátertó
- C.Szikes tó
- D.Mesterséges halastó
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: D. Mesterséges halastó
A Hortobágyi halastó-rendszer mesterséges, de ma már a puszta ökoszisztémájának fontos része és madárélőhely.
Melyik magyar nemzeti park hazánk első nemzeti parkja?
- A.Bükki Nemzeti Park
- B.Aggteleki Nemzeti Park
- C.Kiskunsági Nemzeti Park
- D.Hortobágyi Nemzeti Park
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: D. Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágyi Nemzeti Park 1973-ban alakult meg Magyarország első nemzeti parkjaként.
Melyik az a ritka madárfaj, amely Magyarországon a Hortobágyon költ legnagyobb számban?
- A.Kerecsensólyom
- B.Daru
- C.Fehér gólya
- D.Gulipán
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: D. Gulipán
A gulipán (Recurvirostra avosetta) a Hortobágy jellegzetes költőmadara. Felfelé hajló csőre teszi felismerhetővé. A szikes tavak és elárasztott puszták biztosítanak számára ideális élőhelyet.
Források és továbbolvasás
Kapcsolódó fogalmak
További magyarázatok ugyanebből vagy közeli témakörből.