A szecesszió (art nouveau) a 19–20. század fordulójának művészeti irányzata; Magyarországon Lechner Ödön és a Zsolnay-kerámia tette egyedivé.
Lázadás a régi formák ellen
A 19. század végén a művészet ráunt a múlt stílusait ismételgető historizmusra. A szecesszió — nevét a bécsi Secession 1897-es kiválásáról kapta — radikálisan újat akart: a természetből merített, hullámzó, organikus formavilágot, indákat, virágokat, női hajzuhatagokat és lendületes, „ostorcsapásszerű” vonalakat.
A irányzat nem ismert hierarchiát a „magas” és az „alkalmazott” művészet között: egyformán fontosnak tartotta a festményt, az épületet, a bútort, a plakátot és az ékszert. A cél a teljes, egységes esztétikai környezet megteremtése volt.
A magyar szecesszió arca
Magyarországon a szecesszió önálló, nemzeti ízt kapott. Legnagyobb alakja Lechner Ödön építész, aki a magyar népművészet és a keleti motívumok elemeiből próbált sajátos „magyar formanyelvet” teremteni. Fő művei, az Iparművészeti Múzeum és a Postatakarékpénztár épülete, máig Budapest legszínesebb látványosságai közé tartoznak.
A magyar szecesszió elválaszthatatlan a pécsi Zsolnay-gyár csillogó, időjárásálló pirogránit és eozin mázas kerámiáitól, amelyek a tetőket és homlokzatokat díszítették. A gödöllői művésztelep festői és iparművészei pedig a stílus eszmei, közösségi oldalát képviselték.
Nemzetközi rokonok
A szecesszió egész Európát meghódította, mindenhol más néven és karakterrel: Franciaországban art nouveau, a német nyelvterületen Jugendstil, Bécsben Secession. Olyan nevek fémjelzik, mint Gustav Klimt festő, Otto Wagner építész vagy a barcelonai Antoni Gaudí, akinek hullámzó épületei a stílus legmerészebb hajtásai.
Az irányzat virágkora rövid volt, alig két évtized, az első világháború pedig véget vetett a békés, díszítő optimizmusnak. Hatása mégis máig érezhető: a szecesszió tanította meg újra a tervezőket arra, hogy a mindennapok tárgyai is lehetnek szépek.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a szecesszió és az art nouveau között?
Lényegében ugyanaz az irányzat, csak más néven. A „szecesszió” a közép-európai (bécsi, magyar), az „art nouveau” a francia elnevezés; a németek Jugendstilnek hívják.
Ki a magyar szecesszió legfontosabb építésze?
Lechner Ödön, aki a magyar népművészeti motívumokból és a Zsolnay-kerámiából egyedi, nemzeti formanyelvet teremtett. Fő műve az Iparművészeti Múzeum.
Gyakorló kérdések a témához
Valódi kérdések a Műveltség+ kérdésbankjából — fedd fel a megoldást, és olvasd el a magyarázatot.
Melyik híres magyar építészről nevezték el a szecessziós stílust Magyarországon?
- A.Ybl Miklós
- B.Hauszmann Alajos
- C.Lechner Ödön
- D.Steindl Imre
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: C. Lechner Ödön
Lechner Ödön (1845–1914) a magyar szecesszió megteremtője. Legismertebb művei a Iparművészeti Múzeum és a Postatakarékpénztár Budapesten.
Mit jelent a szecesszió az építészetben?
- A.Klasszikus görög formák újraértelmezése
- B.Organikus, természeti formák alkalmazása díszítőelemként
- C.Kizárólag geometrikus formák használata
- D.Ipari anyagok teljes elutasítása
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: B. Organikus, természeti formák alkalmazása díszítőelemként
A szecesszió (Art Nouveau) a 19-20. század fordulójának művészeti irányzata, amely növényi és organikus formákat alkalmazott. Magyarországon Lechner Ödön volt a stílus legismertebb képviselője.
Rippl-Rónai József melyik festészeti stílushoz kötődik leginkább?
- A.Szecesszió
- B.Impresszionizmus
- C.Realista festészet
- D.Expresszionizmus
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: A. Szecesszió
Rippl-Rónai József a magyar szecesszió meghatározó alakja volt, jellegzetes dekoratív stílusban festett.
Források és továbbolvasás
Kapcsolódó fogalmak
További magyarázatok ugyanebből vagy közeli témakörből.