Neumann János (1903–1957) magyar matematikus, a tárolt programú számítógép-architektúra, a játékelmélet és a kvantummechanika matematikai megalapozója.
A csodagyerek Budapestről
Neumann János 1903-ban született Budapesten, egy művelt, jómódú család gyermekeként. Tehetsége korán megmutatkozott: gyerekként fejből idézett vaskos történelmi köteteket, és villámgyorsan számolt. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult — ugyanabban az iskolában, ahonnan Wigner Jenő, a későbbi Nobel-díjas fizikus is kikerült.
Matematikából doktorált, de tudása enciklopédikus volt. Pályája a két világháború között Németországon át vezetett az Egyesült Államokba, ahol a princetoni Institute for Advanced Study (a Einstein-nek is otthont adó intézet) egyik első professzora lett.
A „Neumann-elv”
Neumann legismertebb hozzájárulása a róla elnevezett számítógép-architektúra. Az 1945-ös EDVAC-jelentésben megfogalmazott alapelv lényege, hogy a programot és az adatokat ugyanabban a memóriában, azonos módon tároljuk — ezt nevezzük tárolt programú gépnek.
Ez a látszólag egyszerű gondolat forradalmi volt: korábban a gépeket fizikailag, kábelek átkötésével kellett „újraprogramozni”. A tárolt program tette lehetővé, hogy egyetlen gép szoftvercserével bármilyen feladatot elvégezhessen. A ma használt asztali gépek, laptopok és okostelefonok túlnyomó többsége is ezen az elven működik.
Több mint informatika
Neumannt szűk lenne csak a számítógép atyjának nevezni. A játékelmélet egyik megalapozója volt: Oskar Morgensternnel közösen írt műve a közgazdaságtan és a stratégiai döntéselmélet alapvetése lett. Megalkotta a kvantummechanika szigorú matematikai keretrendszerét is.
A második világháború alatt részt vett a Manhattan-tervben, és élete végén a sejtautomaták, az önreprodukáló gépek elméletével foglalkozott — gondolatai a mesterséges élet és a modern mesterséges intelligencia kutatását is megelőlegezték. 1957-ben, mindössze 53 évesen hunyt el.
Gyakran ismételt kérdések
Miért hívják „Neumann-architektúrának” a számítógépeket?
Mert az 1945-ös EDVAC-jelentésben Neumann fogalmazta meg azt az elvet, hogy a program és az adat ugyanabban a memóriában tárolódik. A legtöbb mai számítógép ezen az elven épül fel.
Mivel foglalkozott Neumann az informatikán kívül?
Játékelmélettel, a kvantummechanika matematikai megalapozásával, a Manhattan-tervvel és a sejtautomaták (önreprodukáló gépek) elméletével is.
Gyakorló kérdések a témához
Valódi kérdések a Műveltség+ kérdésbankjából — fedd fel a megoldást, és olvasd el a magyarázatot.
Neumann János melyik tudományterületen alkotott maradandót a számítástechnikában?
- A.Számítógép-architektúra
- B.Programozási nyelvek
- C.Hálózati protokollok
- D.Adatbázis-kezelés
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: A. Számítógép-architektúra
Neumann János a Neumann-architektúra megalkotója, amely a mai számítógépek működési elvének alapja.
Ki volt az a magyar matematikus, aki a számítógép-tudomány atyjaként ismert?
- A.Neumann János
- B.Pólya György
- C.Rényi Alfréd
- D.Erdős Pál
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: A. Neumann János
Neumann János (1903–1957) a modern számítógép-architektúra megalkotója. A Neumann-elv (tárolt program koncepció) máig az összes számítógép alapja. Emellett a játékelmélet és a kvantummechanika területén is úttörő volt.
Melyik magyar tudós kapta meg a fizikai Nobel-díjat 1963-ban?
- A.Teller Ede
- B.Szilárd Leó
- C.Neumann János
- D.Wigner Jenő
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: D. Wigner Jenő
Wigner Jenő 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az atommagok és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért.
Források és továbbolvasás
Kapcsolódó fogalmak
További magyarázatok ugyanebből vagy közeli témakörből.